Porcsalma nagyközség

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Csengeri kistérség
Lakosság: 2769 fő
Terület: 31.1 km²
Népsűrűség: 89,04 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 44

Fekvése

A megye délkeleti részén, a Szatmári-síkságon található. Mátészalkától 24 km, Fehérgyarmattól 17 km, Csengersimától 12 km távolságra fekszik.

Legközelebbi települések

Ököritófülpös 5,5 km , Pátyod 2,5 km.

Nevének eredete

A Károlyi család egykori levéltárosa Walther László szerint a település eredetéről: 1388-ban Csaholyi Sebestyén Sós helység határán egy új községet alapított, s azt az ott található sok "porczhfűtől" Porczhalmának nevezte el.

Története

Nevét írásos alakban 1237-ben említik először az oklevelek.

1388-ban, Csaholyi Sebestyén új községet alapitott itt, de a Kaplon nemzetség-beliek tiltakoztak a nádor előtt a jogtalan betelepítés ellen, mivel az az ő területükre esett.

1397-ben már Drág és Balk vajdák az urai, de a Csaholyi család-nak is marad benne része, mert 1399-ben mikor Eke Tyukodját elfoglalták, a lakosokat ide telepítették.

A XV. század-ban a Domahidy Isvánnak volt itt birtoka.

1448-ban Lónyay András kap benne részt, anyai jusson, majd 1454-ben a Domahidy családnak zálogosítják el.

1466-ban ecsedi Báthory István, András és László is birtokosai a településnek.

Az ecsedi Báthory család-tól a Bethlen, majd a Rákóczi család tagjai örökölték.

A Báthory és Domahidy családbeliek mellett 1516-ban Ungai Hajas Tamás, 1517-ben Guthy Ferenc és Imre is részt kapott benne.

1562-ben a községben nagy tűzvész pusztított, csak 11 és fél porta maradt meg. Ekkortájt részben már királyi birtok.

1570-ben Báthory Miklós birtoka.

1624-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem kapta meg a Báthory birtokot, de van itt részbirtoka Pogrányi Györgynek, majd 1630-ban Csapy Zsófiának, Mosdóssy Imrének is.

A szatmári béke után a gróf Károlyi család-beliek kapták meg a Rákóczi részt. Gróf Károlyi Antal a birtok nagyobb részét Szaplonczay Kristófnak engedte át.

A XIX. század-ban birtokosa a Bajnay, Balla, Balogh, Belényesi, Czibere, Császár, Csehy, Csúri, Domokos. Erdős, Farkas, Galgóczy, Galvácsi, Gyarmathi, Gyene, Juhász, Kanyó, Katona, Kállay, Károlyi, Lázár Kovács, Marsovszky, Pap, Péchy, Sajó, Szaplonczay, Szentmarjay, Szuhányi, Tarczali, Turbucz és a Vállyi család.

A XX. század elején a község nagyobb birtokosai Péchy László, Gyene Zsigmond örökösei, Groszmann Adolf, Gyene Károlyné, Balogh Pál és Sándor.

1944-ben Gyene Pál, Gyene István, Péchy Manó, Péchy Szabolcs, Péchy László, a Policzer, a Groszmann és a Trencsényi család a birtokosai.

Nevezetességei

Református temploma a XV. század-ban épült, későgótikus stílusban. A templom berendezése a XVIII. század-ban készült, copf stílus-ban. Tornyát 1795-ben építették hozzá, és a templomot 1842-ben megnagyobbították.

Falába építve egy emléktábla található, amely Kovács György emlékét örökíti meg, aki 1717-ben a községet megmentette a török-tatár csapatok dúlásától azáltal, hogy a község köré szalmát rakott és azt meggyújtotta. A tatárok azt hitték, hogy a község leégett és elvonultak.

Következő községek

További községek